Dr. Szili Katalin beszéde  "A 2011-es magyar EU elnökség szakpolitikai stratégiái" című konferencián

Magyar Tudományos Akadémia,
2009. január 30.

Tisztelt Miniszterelnök úr, Miniszter Asszony,
Tisztelt Elnök úr,
Tisztelt Képviselőtársaim,
Kedves meghívott vendégek,
Hölgyeim és Uraim!

A mai konferencia nem csupán egy szakmai konferencia. Nemzeti ügyről van szó, olyan nemzeti ügyről, amely mindegyik honfitársunk számára nagy jelentőséggel bír. Hiszen az uniós elnökség nem egyszerű rutinfeladat. Nem csak az uniós ügyekkel foglalkozó szakemberek egyik feladata a sok közül, hanem ennél sokkal több: az uniós elnökség megszervezése és végrehajtása képet ad az országról Európának és az Európán kívüli országoknak is, jó vagy rossz hírünket viszi, és bizony a hatása később megjelenik a gazdaság egyes területein is. Az EU-elnökség komoly esélyeket rejt magában az ország hosszú távú megítélése szempontjából, jövőbeli érdekérvényesítése tekintetében, és hozzájárulhat az üzleti bizalom erősítéséhez. 2011-ben esélyt kapunk arra, hogy egy sikeres elnökség lebonyolításával bemutathassuk Európának Magyarországot

Hölgyeim és Uraim!

Öt évvel az uniós csatlakozás után már nem vagyunk tovább "új tagállamok". Történelmi nehézségeinken túl kell lépnünk, és fel kell lépnünk, és Magyarországnak az Európai Unió többi tagállamával együttműködve túl kell élni a gazdasági válságot, s úgy kell kikerülnie ebből a helyzetből, hogy a 21. században is olyan meghatározó szerepet játszhasson, mint tette azt a rendszerváltás utáni években.

Ezért tehát úgy vélem, az uniós elnökség kérdésében is nemzeti összefogásra, egységre és közös lépésekre van szükség, méghozzá az elkövetkezendő két és fél év minden napján.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim,

Az együttműködés jelentősége miatt a 2011. évi magyar EU-elnökség nem csak kormányzati kérdés. Ugyan az EU-elnökség elsősorban kormányra ró nehéz feladatokat, ám a parlamentnek is jelentős szerepe van az összehangolt megjelenésben, a prioritások koherens képviseletében. A felkészülés tehát nem csak kormányzati szinten fontos, de nekünk a Magyar Országgyűlésben, a parlamenti képviselőknek, a frakcióknak is feladatunk az, hogy elősegítsük a félév, illetve a 18 hónap sikerét.

Engedjék meg, hogy röviden szóljak arról, hogy mi az Országgyűlés részéről mit teszünk a sikeres elnökség érdekében. Mint az Országgyűlés elnöke már 2007-ben javaslatot tettem arra, hogy milyen együttműködési formákat lenne tanácsos kialakítani a frakció között. Nagy örömömre az uniós témájú stratégiai konzultációkért felelős EU Konzultációs ülés keretében képviselőtársaimmal együtt, a Kormány együttműködésével döntöttünk arról, hogy létrehozunk egy olyan fórumot - az EU-elnökségi munkacsoportot - amely lehetőséget ad a folyamatos konzultációra az elnökség ügyében, az összes parlamenti párt egyenlő részvételével, konszenzusos döntéshozatallal.

Ennek az elhatározásnak szintén konszenzusos eredményeként, 2008. február 21-én létrejött tehát az EU-elnökségi munkacsoport, amely biztosítja a 2011-es magyar elnökségig hátralevő időszakban a kormány és a parlament közötti egyeztetést, és konszenzusos állásfoglalással igyekszik megteremteni a stabil politikai hátteret az elnökség sikeres lebonyolításához. A munkacsoport 2008-ban öt ülést tartott. Olyan kérdések kerülnek megvitatásra, mint az elnökségi stáb kiválasztása és képzése, a magyar elnökségi program prioritásai, az EU-elnökség költségvetésének tervezése, vagy az együttműködés kérdései az elnökségi trió keretében.

Engedjék meg, hogy a számos konkrét eredményből egyet megosszak Önökkel. Az EU elnökségi munkacsoport tavaly novemberi javaslatára döntés született arról, hogy az elnökségi kormányzati eseményeknek Budapest mellett vidéki városok is helyt fognak adni. Arról, hogy mely vidéki városokban lesz elnökségi esemény idén nyárig döntés születik. Ebben az EU elnökségi munkacsoport, illetve a frakciók előreláthatólag fontos szerepet fognak játszani.

A munkacsoport munkájáról a társelnökök, Mesterházy Attila és Németh Zsolt képviselőurak még további tájékoztatást adnak a későbbiekben.

Megkezdődött emellett a Magyar Országgyűlés saját felkészülése is. Az Országgyűlésen belül is kialakítottunk a felkészülés kereteit. Létrehoztunk egy olyan titkárságot, amely rendszeres időközönként találkozva vitatja meg a belső felkészüléssel kapcsolatos ügyeket, hiszen számos parlamenti rendezvényre is sor kerül az elnökségi félév alatt. Terveink szerint nyár elejére elkészül a magyar parlamenti eseményekre és felkészülésre vonatkozó részletes koncepció.

Fontosnak tartottam azonban, hogy a magyar felkészülés ne elszigetelten menjen végbe, hanem használjuk ki mindazt a sok tapasztalatot, amely azokban a tagállamokban található, ahol már rendeztek EU-elnökséget. Ezért igen nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy uniós parlamenti elnök kollégáimmal, javaslatomra, megkezdtük a közös gondolkodást arról, hogy miként oszthatjuk meg legjobban az elnökséggel kapcsolatos tapasztalatainkat. Ennek keretében a február végén, a Párizsban sorra kerülő EU parlamenti elnöki találkozón raportőre leszek e témának és jelentésemben a különböző tagországok, valamint az Európai Parlament tapasztalatainak összegyűjtése után levont legfontosabb következtetéseket fogom bemutatni. Megvizsgáljuk a különböző országokban alkalmazott gyakorlatokat, és az így kialakult legjobb gyakorlatokat igyekszünk a tagállamok parlamentjei elé tárni. Remélem, hogy a jelentés egyfajta kézikönyvként szolgálhat majd az európai parlamentek számára, amely segítséget adhat az EU-elnökségi felkészülésük során.

Még egy együttműködési formát tartok fontosnak megemlíteni: 2008. november 5-én Brüsszelben a spanyol és belga parlament elnökeivel együtt közösen aláírtunk azt a közös nyilatkozatot, amely rögzíti a parlamentjeinek közötti együttműködés kereteit az elnökséggel kapcsolatban. Ez nem csak az intézményeink közötti kapcsolatok, és tapasztalatcsere erősítését szolgálja, de üzenet értékkel bír a polgárok számára is: mutatja, hogy nem csak a kormányaik, de parlamentjeik is dolgoznak azért, hogy az országunk neveivel fémjelzett időszakban sikeres előrelépések történhessenek Európában.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Amint azt a hozzászólásom elején is jeleztem, kiemelkedő jelentőséget tulajdonítok az uniós elnökség kérdésének. Úgy vélem, hogy néhány kulcsszó észben tartására lesz szükség az elkövetkezendő két és fél évben:
Hatékonyság, konszenzus, együttműködés és összefogás, illetve kemény munka.

Amennyiben ezek szellemiségével fogjuk munkánkat végezni - ki-ki a maga területén - úgy azt gondolom, hogy a cél elérhető lesz: 2011. júliusában egy sikeres magyar és csoportos elnökséget követően gondolhatunk vissza erre az időszakra.

Sok sikert kívánok az elnökséghez mindannyiunknak