Kővágótöttös

A település legkorábban írott emléke Károly Róbert idejéből, az 1332-1335 évekből maradt fenn a pápai tizedlajstromban. Ekkor már a Pécsi káptalan birtoka, s az övé marad az egész középkoron át, majd a török idők után ugyanez a testület veszi birtokba. 1696-ban 8 olyan család élt a faluban, akiknek a neve már a török hódoltság idején is megtalálható volt. A falu fejlődését a XVIII. század elején a kuruc háborúk, majd a rác-dúlás zavarja meg. Ezt követően békésebb körülmények között élnek az itt lakók. A község határának egyharmada szántó, másik harmada erdő, a fennmaradó harmadik rész a belterület, szőlő, rét, legelő.

A „kővágó” előnevet 1913-tól jegyzik. A lakosság a XX. század közepéig mezőgazdaságból élt. Az 1957-es évektől az uránbányászat sok munkásnak adott jó megélhetési lehetőséget. Az utóbbi öt évben Pécsről több fiatal család költözött a településre és épített magának családi házat. Lakótelkek iránt egyre nagyobb a kereslet. Jelenleg a község 350 lélekszámú.
Az elmúlt 15 évben sokat fejlődött település, teljesen megoldódott az ivóvízellátás problémája, elkészült a gázvezeték, a szennyvízcsatornázás, a felszíni csapadékvíz elvezetés. Jó a telefonellátottság, a parabola rendszer bővítése megtörtént. A Közösségi Házban biztosított az ingyenes Internet elérési lehetőség.

• 1990-es országgyűlési-képviselőválasztás, második forduló, Baranya megye, 2. számú egyéni választókerület eredménye
• 1994-es országgyűlésiképviselő-választás, első forduló, Baranya megye, 2. számú egyéni választókerület eredménye
• 1998-as országgyűlésiképviselő-választás, első forduló, Baranya megye, 2. számú egyéni választókerület eredménye
• 2002-es országgyűlésiképviselő-választás, első forduló, Baranya megye, 2. számú egyéni választókerület eredménye
• 2006-os országgyűlésiképviselő-választás, első forduló, Baranya megye, 2. számú egyéni választókerület eredménye