A regionális együttműködés jelentősége a fenntartható fejlődés környezetvédelmi feladatainak megoldásában

Az elmúlt néhány évtizedet felidézve óriási társadalmi és gazdasági változásoknak voltunk tanúi és részesei. Olyan változásoknak, amelyek országunkban, tágabb térségünkben és a világban mentek végbe. A világ kinyílt előttünk, az egymásra utaltság és a kölcsönös függőség megerősödött, a globalizáció egyre jobban mutatja előnyös és előnytelen hatásait. A technológiai fejlődés alapvetően megváltoztatta életünket. Gyökeres politikai változások történtek a közép- és kelet-európai, vagy tágabban véve a pán-európai térségben.

Az alapvetően helyes - például az életminőség javulását vagy a fajlagosan kevésbé környezet-terhelő nemzetgazdaságok kialakítását eredményező - tendenciák mellett világunk és térségünk is ma kevésbé fenntartható, mint korábban volt. Mert többek között az átlagos életszínvonal emelkedése mellett mind jobban növekszik a népek, illetve a társadalmi rétegek közötti esélykülönbség, s összességében hihetetlen ütemben növekszik például egyes környezeti erőforrások használata, a környezet terhelése, környezetkárosító anyagok kibocsátása.

Szűkebb régiónk, a Kárpát-medence sajátos módon tükrözi ezeket a változásokat. Nem hihetjük azt, hogy országunk tartós - s sokunk által csakis a fenntartható fejlődéssel azonosítható - prosperitása egyoldalúan elérhető. Ez a fejlődés ugyanis a regionális biztonságot, a jószomszédi kapcsolatokat, a társadalmi és kulturális sokszínűség tiszteletben tartását is jelenti. Ha pedig a környezetvédelem területét tekintjük, akkor országaink közösen osztoznak e sajátos földrajzi egység természeti értékein, felelősek azok megőrzéséért és az országhatárokon átterjedő káros környezeti hatások korlátozásáért.

E közös ügyeink újragondolása felettébb időszerű. Napjainkra már szűkebb és tágabb régiónk minden országában gyökeres politikai, társadalmi változások mentek végbe, még ha a demokratikus intézményrendszer kiépítésében - más szóval a fenntartható fejlődés fogalmai szerinti jó kormányzás kialakításában - vagy a fenntarthatóság szempontjait figyelembevevő nemzetgazdasági modell elérésében igen jelentősek is a különbségek.

Az Európai Unió kibővítése is példátlan hatást fog jelenteni azon régióbeli országok számára, amelyek most nem válnak e közösség részévé. Az Unió környezetvédelmi követelményrendszerének, közös belső és külső környezetpolitikájának alkalmazása a társuló országokban óhatatlanul érinti majd a többi országot is. De e követelmények egyértelműen megjelennek a mind jobban elmélyülő pán-európai környezetvédelmi együttműködésben is.

Külön is meg kell említeni az egy évvel ezelőtt megtartott nagyszabású Fenntartható Fejlődési Világtalálkozót, melynek záródokumentuma rendkívül részletesen foglalkozik a környezetvédelmi összefüggésekkel. A Világtalálkozó egyértelművé tette, hogy halaszthatatlan lépésekre van szükség minden szinten - így szubregionális szinten is - a fenntarthatatlan tendenciák megállítására.

Ez egyebek mellett azt jelenti, hogy az eddigieknél is jobban, hatékonyabban kell támogatnunk a Kárpát-medencében is a fenntartható fejlődést célzó együttműködést a kormányzatok, a különböző társadalmi csoportok, érdekképviseleti csoportok között.

Különösen fontos szerepe van a tudós közösségeknek, az egyes szakterületek képviselőinek, amikor a környezet- és természetvédelem területén azonosítjuk a közös érdekeltségű környezeti erőforrásokat, természeti értékeket, felmérjük a környezeti változásokat és hatásokat, illetve meghatározzuk a teendőket. Ezekről szól a mostani tudományos konferencia és reményeink szerint úgy segítheti elő a fenntartható fejlődés ügyét, ha erősíti a közös tudást - a környezetvédelem terén - az egyes szakterületek, illetve a régió országainak képviselői között.

(2003. október)

Dr. Szili Katalin